A lelkigyakorlat fő célja a közös megoldáskeresés volt, a fogyatékosság elfogadásának vonatkozásában a fogyatékossággal élő emberek, illetve környezetük szemszögéből. Olyan közös problémákat és nehézségeket beszéltek át, amely a mindennapjaikban okoz problémákat. A beszélgetések végkicsengését úgy lehetne összefoglalni, hogy forduljunk embertársaink felé nagyobb megértéssel és figyelemmel, legyünk türelmesebbek és segítőkészek egymáshoz.

A hétvége főszervezője Lauer Tamás kistarcsai diakónus volt, aki maga is nagyothalló, és szívügye a hallássérültek lelki gondozása. Munkáját az első nap Bacsa Dávid nagyothalló újmisés atya segítette, szombaton Marton Zsolt atya a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora tartott előadást és mutatott be szentmisét. Vasárnap pedig Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök celebrálta a záró misét.

A főpásztor szentbeszédében az Isten-élményről beszélt, arról hogy az Isteni jelenlétet mindenki megtapasztalhatja az életében. A legnagyobb ajándéka Úristennek amit adhatott nekünk az Eucharisztia. A püspök atya jelenlévőknek azt kívánta, hogy tapasztalják meg az Úristen jelenlétét mindig és mindenkor, adjon békét és örömöt mindenkinek az emmauszi tanítványok lángoló öröme.

A lelkigyakorlat, élményeket megosztó beszélgetéssel és a következő találkozó reményével zárult. A tervek szerint a résztvevők ellátogatnak majd egymás közösségeibe, hogy megismerhessék sorstársaik életkörülményeit. Ezek a találkozók és lelkigyakorlatok, olyan mérföldkövei a hallássérült pasztorációnak, ami mással nem pótolható, hiszen ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az Úr nevében - Ő ott van közöttük.

Püspök atya szentbeszédjét a csatolt dokumentumban olvashatják.

Szöveg és kép: Bölönyi Gabriella

Váci Egyházmegye

***

A lelkigyakorlat további fényképeit ITT tekinthetik meg.